Életvitel

 

        Samuelson-Nordhaus nyomán általánosan elfogadott az a meghatározás, mely szerint: „A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket a népesség csoportjai között.” (Samuelson-Nordhaus, 4. oldal) Mivel a buddhista életfilozófiát és etikát követő ember mást ért értékes termékek alatt, és másképpen viszonyul a szűkös erőforrásokhoz, mint nyugati kortársa, ezért elfogadhatjuk Schumacher megállapítását: „A »tisztességes megélhetés«[1] a Buddha által hirdetett Nemes Nyolcrétű Ösvény egyik követelménye. Következésképpen világos, hogy léteznie kell egyfajta buddhista közgazdaságtannak.” (Schumacher, 53. oldal)

           

          „Úgy tűnik, senki sem gondol rá, hogy a buddhista életvitel buddhista közgazdaságtant igényel, ugyanúgy, ahogy a modern materialista életvitel létrehívta a modern közgazdaságtant.” (Schumacher, 54. oldal) Amikor Schumacher így fogalmazott, akkor nyilván olyan buddhista országok vezetőire is gondolt, akik nyugati közgazdászok segítségét kérték országaik gazdaságának fellendítéséhez.

Oldal: Életvitel
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat