„Mi tehát a meta-közgazdaságtan? Minthogy a közgazdaságtan az emberrel foglalkozik a maga környezetében, a meta-közgazdaságtan várhatóan két részből áll – az egyik az emberrel, a másik pedig a környezettel foglalkozik. Más szóval, azt várhatjuk, hogy a közgazdaságtan a maga célkitűzéseit és feladat-meghatározásait szükségképpen az ember tanulmányozásából, módszertanát pedig – legalábbis jórészt – a természet tanulmányozásából meríti. (...) A közgazdaságtan tanulmányozása túlságosan szűk körű és túlságosan töredékes dolog ahhoz, hogy érvényes meglátásokra juthassunk, hacsak nem segítjük és egészítjük ki a meta-közgazdaságtan tanulmányozásával.” (Schumacher, 46; 51. oldal)

          Aligha téved az, aki úgy fogja föl, hogy a meta-közgazdaságtan azokkal a legáltalánosabb okokkal és feltevésekkel – nem anyagi jellegű inputokkal – foglalkozik, amelyek meghatározzák az általa vizsgált közgazdaságtant. Tehát a meta-közgazdaságtan tárgya a közgazdaságtan. „A metaökonómia humán és természeti szemléletű közgazdasági közelítés mellett érvel.” (Somogyi, 9. oldal) Ha ezen inputok bármelyikét megváltoztatjuk, akkor az egy másmilyen elvek mentén működő, más teljesítményekre képes gazdaságot eredményez. „Az alternatív ökonómia a hagyományos közgazdaságtan elégtelenségét akarja meghaladni új, metaökonómiai alapokra helyezve a közgazdaságtant.” (Zsolnai 2001, 33. oldal) A buddhista közgazdaságtan is az ún. „mainstream economics” által fontosnak tartott okok és feltevések pozitív szándékú fölülírásán alapul.  

 

Metaökonómiai problémák	Klasszikus közgazdaságtan	Neoklasszikus Közgazdaságtan	Alternatív közgazdaságtan
A közgazdaságtan célja	- gazdasági jólét	- szűkös erőforrások optimalizálása	- ökologikus és humánus gazdasági gyakorlat
A közgazdaságtan tárgya	- a termelést helyezi előtérbe - monetizált tevékenységek	- a fogyasztást emeli ki - monetizált tevékenységek	- a gazdálkodás teljes rendszere
A közgazdaságtan értékválasztásai	- munkaérték-elmélet. - hosszú távon vizsgálódik	- határhaszon elmélet - rövid távú	- ökologizáció és humanizáció
A közgazdaságtan módszertana	- deduktív absztrakció és induktív leíró-magyarázó elméletek	- matematikai módszerek, - pozitivista	- konstruktív

              „Mint láttuk, a közgazdaságtan »származtatott« tudomány, amely egy másik tudománytól kap utasításokat, attól, amelyet én meta-közgazdaságtannak nevezek. Ahogyan az utasítások változnak, úgy változik a közgazdaságtan tartalma is. A következő fejezetben azt kutatjuk, milyen gazdasági törvények és a »gazdaságosságnak« és a »gazdaságtalanságnak« milyen új fogalma adódik abból, ha elhagyjuk a nyugati materializmus meta-közgazdasági alapját és helyébe a buddhizmus tanítását helyezzük.” (Schumacher, 52. oldal) A gazdaság az inputokat a társadalomtól kapja, és így annak értékeit tükrözi. Ha változik az ember természete, viszonyulása a környezetéhez, akkor változni fog a társadalom is, amely változás majd megjelenik a gazdaságban is. Fontos, hogy: „Az ökonómia csak akkor töltheti be küldetését, ha szilárd metaökonómiai alapokon nyugszik.” (Zsolnai 2001, 30. oldal)

Oldal: Metaökonómia
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat