A magánvállalkozás buddhista üzleti modelljét egy olyan képzeletbeli étterem üzemeltetésén keresztül mutatom be, mely nem buddhista és nem vegetáriánus, mégis megfelel a buddhista közgazdaságtan kritériumainak - legalábbis az én értelmezésem szerint. Nem kívánom lebecsülni a racionális célfüggvények és a hatékonysági kritériumok fontosságát, mivel ez a dolgozat nem a gazdasági számításokról és képletekről szól, ezért az étterem olyan aspektusait mutatom be, ahol érvényesülhet a dolgozatban már korábban sugallt értékrend. Mielőtt részletezném az étterem bemutatását, azelőtt szeretném felidézni John Cloudnak a TIME magazinban[1] 2007-ben megjelent cikkét, mert az alapötletet ebből merítettem.

              Írásának elején Cloud felveti a kérdést: Melyik jobb: egy helyi nem organikus (vagyis permetezett) alma, vagy egy messziről érkező (vagyis csomagolt, lehűtött és szállítás közben összerázódott) organikus alma? Cloud szerint ízben nincs különbség, de tápanyagokban sokkal gazdagabb a helyi, friss, nem organikus alma. Azért azt már kevesen állítják, hogy nem éreznek különbséget a fagyasztott és nem fagyasztott zöldség között, és ezen az sem változtat, hogy az élelmiszer kutatók szerint a frissen lehűtött mirelit zöldségben több a tápanyag, mint a sokáig a bolt polcán heverő zöldségben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy van két nyomós érv a fagyasztás ellen. Az egyik e művelet költségvonzata, a másik pedig a fagyasztás és a szállítás ökológiai hatása, mely kihat egész bolygónkra. A cikk hivatkozik a Kaliforniai Egyetem azon tanulmányára, amely kimutatja, hogy vannak olyan növénycsoportok, melyeknél az organikus példányokban nagyobb a vitamin mennyisége, mint a nem organikusokban. (Például a paradicsomnál kimutatható a különbség, de a zöldpaprikánál nem.) Természetesen a frissen leszedett növényekben van a legtöbb tápérték, és a helyi, organikus étel az ideális, de figyelembe kell vennünk, hogy nem minden éghajlat kedvez az organikus termelésnek. A cikk az eredetiség kérdését organikus szempontból veti föl. Megoldásként erre a problémára is a lokális - már korábban említett - Közösségi Támogatott Mezőgazdaság jöhet szóba, mert a személyes kapcsolat lehet a legjobb garancia arra, hogy valóban organikus gyümölcsöt, zöldséget veszünk.

              Cloud felkereste a Café 150-et, a Google cég egyik kaliforniai önkiszolgáló éttermét. Vezetői úgy tartják, hogy a jó szakács összefüggést lát a minőség és a nyersanyag származási helye között. Nem véletlen tehát, hogy a Café 150 - mint neve is mutatja - egy 150 mérföldes körön belülről intézi beszerzéseit. Az étterem konyhafőnöke a helyi szállítók ajánlatának megfelelően alakítja az étlap ajánlatát, és napi 400 adag tisztán helyi nyersanyagból származó ételt készít. Az ilyen éttermek csak kiváló szaktudású és találékony konyhafőnökkel működhetnek, mert sokszor előfordul, hogy este még nem tudják, milyen nyersanyagokból főzhetnek másnap. Ez ugyanakkor érdekessé teszi az éttermet a vendégeknek és a személyzetnek egyaránt. Az USA-ban több ehhez hasonló filozófiájú étterem létezik már Portlandtől New York-ig.

              A következő táblázatban felsorolásra kerül néhány olyan pont, amelyek szemléltetik a buddhista közgazdaságtan kritériumainak megfelelő és a ma oly divatos, „cool" éttermek közti különbségeket.

 A buddhista közgazdaságtan kritériumainak megfelelő (... 150) és a „cool" éttermek összehasonlítása

	... 150 étterem	„cool" étterem
Létrejöttének oka	- helyes életmódra való törekvés	- üzleti befektetés
Étlap	- kreativitás a tradíciókra építve, - heti	- világkonyha-koppintás, - szezonális
Beszerzés	- tonna/mérföld minimalizálása	- tonna/mérföld maximalizálása
Munkához való viszony	- együttműködés, - képességeink fejlesztése	- szükséges rossz, - pénzkereseti lehetőség
Vezéreszmék	- egyszerűség, - erőszakmentesség	- folyamatos növekedés
Elégedettség mérőeszköze	- boldogság és elégedettség	- fogyasztás mennyisége
Végcél	- boldogság maximalizálása	- profit maximalizálása
Természeti tényezőkhöz való viszony	- helyi források felhasználása, önellátás	- távoli javaktól való függés
Természeti környezethez való viszony	- terhelés minimalizálása	- üzleti érdekek elsőlegessége
Oktatás	- holisztikus	- specifikus
Méret	- emberközpontú, átlátható	- minél nagyobb, annál jobb

              Az általam mintául javasolt, képzeletbeli étterem abban hasonlítana a fent említett Café 150 önkiszolgáló étteremhez, hogy a nyersanyagok beszerzése szintén egy bizonyos sugarú (150 km) körön belül történne.

              Egy étterem számára kulcsfontosságú kérdés a beszerzés, ezért csatlakozna a korábban kifejtett Közösségi Támogatott Mezőgazdaság (CSA) mozgalomhoz. Ez hosszú távon nem zárja ki azt a törekvést, hogy az étterem bizonyos mértékig a saját kertészetéből nyerje a zöldségeket, a főzéshez pedig saját eltevésű befőtteket, lekvárokat, paradicsompürét stb. használjon. Mindez lehetővé tenné a raktározási, hűtési és szállítási költségek megtakarítását. Bizonyos szárazárukat - mint kávé, kakaó, tea, csokoládé vagy rizs - a Fair Trade hálózaton keresztül szerezne be. Az étlap egyik része - az ételek 25 százaléka - az évszaknak megfelelően fix ételeket tartalmazna. A kínálat 75 százalékát az olyan ételek alkotnák, melyek alapanyagát a beszerzési körben éppen beérő termények adnák. A szelektíven gyűjtött hulladékok komposztálható részét a saját kertészetünkben használnánk fel, így a lehető legkevesebb hulladék jutna vissza a környezetbe.

              A vállalkozás célja - a gazdasági versenyben maradás mellett - nem a haszon, hanem a fogyasztók és a vállalkozásban részt vevő személyek boldogságának maximalizálása. A vevők azon természetes igényének szeretnénk megfelelni, hogy barátságos környezetben, egészséges ételekkel csillapíthassák éhségüket. Sok vendég meggyőződésből jön majd, mert egyetért az étterem értékrendjével, őrájuk a nap minden időszakban számítunk. Sokan jönnek majd csak azért - főleg ebédidőben -, mert itt megehetnek egy menüt az ebédszünetben, vagy akár el is vihetik magukkal. Lesznek olyanok is, akik majd csak sznobizmusból látogatnak meg bennünket - de ez a vendégkör is nagyon fontos, mert ők szívesen dicsekszenek, és viszik az étterem hírét másoknak, és pont addig fognak csak járni, amíg kialakul a törzsvendégkör.

              Az alkalmazottaknak olyan munkahelyet szeretnénk létrehozni, ahol hatékonyan és örömmel dolgoznak. A dolgozat elején egy egész fejezetet szántam a munkának, ezért itt csak néhány dolgot említenék meg. A munkakörülmények javíthatóak azzal is, ha a kiszolgálóhelyiségek kialakítását ugyanolyan igénnyel és körültekintéssel végezzük el, mint a vendégtérben. A rideg, laboratóriumszerű konyhai környezet helyett barátságos, meleg színeket és praktikus elrendezést használunk, amely ugyanannyira lehet tiszta és higiénikus. A termelési tevékenység változatosságát az biztosítja, hogy minden héten új nyersanyagokkal, új ételeket készítünk, kihasználva az alkalmazottak kreativitását. Így nem fásulnak bele a monotonitásba, mint az előfordulhat egy hagyományos étteremben, ahol a legjobb esetben is csak évszakonként változtatnak az étlapon, így a konyhai dolgozók és a felszolgálók nap mint nap ugyanazokat az ételeket készítik el és tálalják fel.

               Az üzlethelyiség elhelyezkedésénél a legfontosabb szempont a tömegközlekedés általi könnyű megközelíthetőség. A belső környezet kialakítása nemcsak munkapszichológiailag fontos, hanem marketingszempontból is. A belső tér barátságos kialakításával, lágy színekkel, kényelmes, egyszerű bútorokkal és azok praktikus elrendezésével nemcsak a testnek, hanem a léleknek is komfortosabbá tesszük az ottlétet.

              Az étterem működtetése akkor igazán sikeres, ha az szervesen illeszkedik az etikus jövőképébe, s annak megvalósítását szolgálja. Az etikai kódex oktatása a tananyag szerves részét képezné. A képzés mellett a legfontosabb a tulajdonosok és az üzletvezetők személyes példamutatása. Az etikai kódex biztonságot adna a cég alkalmazottainak az elvárt viselkedési normákkal kapcsolatban, a vendégeknek pedig nyilvános ígéretként szolgálna. Ebben az esetben az etikai kódex, a társadalmi felelősség vállalással egyfajta hozzáadott értéket is képviselne, ami növelné az étterem versenyképességét és marketing szempontból sem közömbös. Az étterem sikerét nem kizárólag a profittal mérnénk, hanem a távozó vendégek elégedettségével és azzal, hogy az alkalmazottak és a partnerek etikus módon jutnak a jövedelmükhöz.

---

 [1] Cloud, John: Eating Better Than Organic ( TIME, 2007 március 2.)

Oldal: Mikroökonómia
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat