Oktatás

           Számos tudós, köztük Schumacher is, úgy véli: a legfontosabb erőforrás a képzett munkaerő. Ugyanakkor határozott véleménykülönbségek tapasztalhatók az oktatás milyensége tekintetében. A buddhista eszmeiség szempontjából nézve az oktatás elsősorban életszemléletet kell, hogy adjon, amelyben helyet kap a metafizika. A metafizika és az etika olyan területek, amelyek - akár tetszik, akár nem - kívül esnek a kísérletekkel mások számára is hozzáférhetővé tehető tények világán. A buddhista eszmeiség holisztikus nevelést preferál, ami nem képzelhető el ökológiai neveltetés nélkül. „Az ökológiai nevelés akkor tekinthető sikeresnek, ha ki tud alakítania a gyerekekben egy, a természeti rendszerekhez ragaszkodó, erős értékkötődés. Elsősorban mindenki ahhoz a tájhoz kötődhet, ami a szűkebb lakhelye és/vagy pátriája. Az egészséges lokálpatriotizmusból indul ki minden. A pedagógusnak alapvető feladata, hogy sugározza a »genius loci«-t az adott hely szellemét a gyerekek felé. A honismereti mozgalomba be kell kapcsolni az ökológiai szálakat is a történeti, néprajzi vonatkozások mellé." (Zsolnai 2001, 25. oldal)

            

            Méret kérdése

            Schumacher kimondta az emberi lépték szabályait, miszerint csak abban a világszeletben élhetünk tisztességesen, ami a mi léptékünk. A túl nagy és túl kicsi nagyságrendekben eleve kudarcra vagyunk ítélve. Itt nem a kicsiség mellett érvel, hanem - mivel abban az időben (1968) és ma is a nagy és a még nagyobb bűvöletében éltünk - a helyes méret, a középút meghatározásának fontosságát hangsúlyozza. A nagy ne a tőkeigényes beruházásokat, hanem a munkaigényes beruházásokat jelentse.

           „A nagyléptékű, központosított rendszerek sokkal erősebben károsítják a környezetet, mint a kisméretű, a helyhez alkalmazkodott termelés. Az élelmet és a vizet, az építőanyagot és az energiát mind nagy távolságból hozzák, nagy energiafogyasztású létesítmények révén; az összegyűjtött hulladékot szintén távolra szállítják, vagy a környezetre terhelő módon elégetik. Az üveg- és acélházakban, amelyek ablakai soha nincsenek nyitva, a belélegezhető levegőhöz szivattyúkra és energiára van szükség. Párizs vagy Kalkutta legzsúfoltabb kerületeiben a lakosok élete az élelmiszer-szállításoktól függ, minden kilogramm odaszállított és elfogyasztott élelmiszer többször annyi olaj elégetésével, és jelentős mennyiségű hulladék termelésével, szennyezéssel párosul. Ezek a nyugati jellegű városi központok - legyenek azok Brazíliában, Egyiptomban vagy Skandináviában - egyaránt kiszorítják a helyileg alkalmazott módszereket, amelyek a helyi források, a tudás és a biológiai különbözőség használatán alapultak." (Norberg-Hodge 1997, Magyar Szemle Online)

            Az 50-es évektől az lett a világ egyik legnagyobb problémája, hogy az urbanizációs folyamatok kontrollálhatatlanná váltak. A mezőgazdaság modernizációjával és a vidék háttérbe szorításával kezdtek létrejönni a felduzzadó, kezelhetetlen méretű városok, és megjelent lakóik talajvesztettségének problémája. Ez a folyamat végbement Magyarországon is. Schumacher szerint félmillió lakos az a felső határ, amely alatt még kezelni lehet a problémákat. Az átlátható méretek nemcsak a városoknál, hanem a szervezeteknél is fontosak, legyenek azok bármilyen típusúak. Olyan tagolt szervezetekben gondolkodik, amelyek emberléptékű egységek sokaságából állnak. Amely gazdasági gondolkodás ezeket a kérdéseket nem képes megragadni, az haszontalan.

Oldal: Oktatás és Méret
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat