Ha ma elkezdünk kutatni a „buddhista közgazdaságtan" témában, akár magyar akár angol nyelven, akkor Zsolnai László nevével szinte biztos, hogy találkozni fogunk. Magyarországon ma ő az a személy, akinek a nevével szinte már teljesen összeforrt ez a kifejezés. Zsolnai László közgazdász professzor 1995 óta vezeti a Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központját és „etikai meggyőződése szerint buddhista". (Kazai 2007, Népszabadság)

          Szerinte: „Az etika terjedése és erősödése a gazdasági életben azért fontos, mert az etikus gazdasági cselekvés csökkenti a gazdaság működésének társadalmi költségeit. Az etikusan cselevő gazdasági szereplők ugyanis figyelemmel vannak az etikai normákra, és tekintetbe veszik a cselekvéseikben érintettek érdekeit és értékelvárásait is. A gazdasági etika sokat tehet azért, hogy a gazdasági életben »finomodjék a kín« - ahogy József Attila fogalmazta." (Zsolnai 2001, 82. oldal)

       Ő lektorálta E. F. Schumacher "Small is Beautiful" (A kicsi szép) című könyvének magyar nyelvű kiadását és „...a 90-es évek elején vendégkutatóként dolgozott a kaliforniai Berkeleyben, amely nemcsak egyeteméről híres, hanem arról is, hogy a buddhizmus egyik központja a nyugati világban. Itt döbbent rá, hogy azok a következtetések, amelyekhez ő intellektuálisan eljutott, egybeesnek a buddhizmus állításaival. A legfontosabb ezek közül a már említett »éntelenség«, amiből egyenesen következnek a buddhista közgazdaságtan elsőre meghökkentő alapelvei: törekedj az összes érző lény szenvedéseinek csökkentésére, a vágyak leegyszerűsítésére, az erőszakmentességre, a másokkal való nagylelkűségre." (Kazai 2007, Népszabadság)

         Zsolnai szerint a buddhista felfogás azért jelent igazi kihívást a nyugati közgazdaságtan számára, mert egy radikálisan más én-felfogást képvisel. A buddhisták szerint ugyanis az „én" - ami körül az egész nyugati gazdaság forog - egyszerűn nem létezik, pusztán illúzió. A buddhista közgazdaságtan alapelveit a következőkben foglalta össze:

1.) az összes érző lény szenvedésének csökkentése,

2.) a vágyak leegyszerűsítése,

3.) erőszakmentesség,

4.) másokkal való őszinte törődés,

5.) nagylelkűség.

        Míg a nyugati közgazdaságtan - a „nagyobb - jobb" és „a több az több" eszmék jegyében - mindent maximalizálni akar, addig a buddhista közgazdaságtan egy minimalizáló logikát képvisel. Jelszavai „a kicsi - szép" és „a kevesebb több". Zsolnai amellett érvelt, hogy a buddhista út követése elvezethet a boldogsághoz, a társadalmi békéhez és az ökológiai fenntarthatósághoz. Ehhez azonban az önösség meghaladása, egyfajta én-feladás szükséges. A nyugati ember számára viszont éppen ez a legnehezebb!

        A 2001-ben kiadott, Ökológia, gazdaság, etika című ökológiai közgazdaságtani tankönyvében Zsolnai a schumacheri örökség alapján részletesen kifejtette az ökológia, az ökonómia és az etika mindenre kiterjedő kapcsolatrendszerét. Az általam ismert írásai közül ez tette rám a legnagyobb hatást, ezért hivatkozom erre a könyvére oly sokszor. Zsolnai - Linné után szabadon - többek között ezt írja: „Az embert inkább a »Homo insapiens« (balga lény) elnevezés illeti meg, mert mindezidáig nem tudott kialakítani semmilyen életképes stratégiát a többi élőlénnyel való tartós együtt létezésre." (Zsolnai 2001, 9. oldal)

          A Zsolnai László és Knut Johannessen Ims által 2005-ben szerkesztett Business within Limits: Deep Ecology and Buddhist Economics (Üzlet bizonyos határok között: Mély ökológia és buddhista közgazdaságtan) című tanulmánykötet a jelenkori üzleti gyakorlat humanizálását célozza a mélyökológia és a buddhista közgazdaságtan eszméinek alkalmazásával, és a maga eszközeivel fejlesztené az üzleti etikát Magyarországon. A könyv első fejezete olvasható a professzor úr saját honlapján: http://laszlo-zsolnai.net/content/business-within-limits-deep-ecology-and-buddhist-economics

        2007. augusztus 23-24-én a Gazdaságetikai Központ (Corvinus Egyetem) és a Tan Kapuja Buddhista Főiskola nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten „Economics with a Buddhist Face" címmel, melynek ő volt az egyik fő kezdeményezője, szervezője és házigazdája.

        2010-ben az ő szerkesztésében jelent meg a BOLOGSÁG és GAZDASÁG A buddhista közgazdaságtan eszméi címmel egy könyv, mely átfogó képet nyújt a buddhista közgazdaságtanról. A kötet több olyan, a témában jól ismert szerzőtől tartalmaz tanulmányokat, mint Knut J. Ims, P. A. Payutto, Apichai Puntansen, Colin Ash, Joel C. Magnuson és Zsolnai László.

         Zsolnai Lászlóval folytatott személyes beszélgetéseim alátámasztják azt a képet, melyet a Népszabadság cikke is sugallt: „A buddhizmus szerinte végső meggyőződés arról, hogyan kell élni. Mindig is vonzódott az önként vállalt mértéktartás iránt, így első gyakorlati döntésként lemondott az autóról, ami, bár tudja, hogy meglepő, de még Kaliforniában is lehetséges volt. Ezt ő felszabadulásnak és nem lemondásnak élte meg, ahogy a húsmentes táplálkozásra való áttérést is, ami, mint mondja, jelentősen csökkenti azt az »ökológiai lábnyomot«, amit az ember hagy maga után. Egész családja rátért a helyben előállított biotermékek vásárlására, tanítványai pedig a tanítást ültetik át a gyakorlatba: az etikus kereskedelem szabályain alapuló vállalkozásokat működtetnek, például kávézót. Természetesen - teszi hozzá - mást kell fogyasztani ahhoz, hogy az organikus előállítás, az etikus kereskedelem és a méltányos bér költségei is kifizethetők legyenek egy átlagos fizetésből." (Kazai 2007, Népszabadság)

         „Szinte mindenki ellenérdekelt egy ökológiai fordulat végrehajtásban. A modern gazdasági és politikai logikától való teljes megszabadulás tenné lehetővé a tönkrement-megrabolt természetért való igazi cselekvést. Fel kellene adni a mindent pénzben való mérés ideológiáját, a jövő erőteljes diszkontálását és a kizárólag érdekcsoportokra alapozott politizálást." (Zsolnai 2001, 16. oldal)

http://laszlo-zsolnai.net/

Oldal: Zsolnai László
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat