„A mai emberre az ökológiai rekonstrukció és megőrzés egyetemes feladata hárul, ami a természettel szembeni nagyfokú önzetlenséget követel meg. A természetnek onkológiai elsőbbsége van az emberrel szemben: a természet létezhet ember nélkül, de az ember nem maradhat fönn a természet nélkül. A helyes sorrend tehát »természet & ember«, nem pedig »ember & természet«. Mindannyian egy nagyobb egész részei vagyunk." (Zsolnai 2001, 15. oldal) A kelet-ázsiai bölcseleteken - például a buddhizmuson vagy a taoizmuson - alapuló értékrendek követői a természet és az ember kapcsolatát nem hierarchikusan, hanem mellérendelten szemlélik. Mivel vannak olyan gazdasági területek, melyeket nem fed le sem az egyedi piacok, vállalatok és a háztartások viselkedésével foglalkozó mikroökonómia, sem az addig a gazdaság átfogó működését vizsgáló makroökonómia, ezért metaökonómiai megközelítés alapján létrehoztam a messoökönómia kifejezést, mely elsősorban a közösségek gazdaságtanával foglalkozik. Bár elsőre nagyon hasonlíthat az ökológiai gazdaságtanra, amely a természet és a gazdaság közötti interakciókat tanulmányozza, de a messo-közgazdaságtanban a közösség gazdasági folyamatain van a hangsúly.

           Napjainkban egyre több öko-közösség, -falu alakul szerte a világban. „Globalizálódó Földünkön felértékelődik a lokalitás, ha az mély, igaz gyökerű. Jogos tehát, nem pedig szégyellni való dolog a lokalitás dicsérete." (Zsolnai 2001, 25. oldal) Vannak a közösségek között olyanok, amelyek vallási felekezettől mentesek, és csak az adott életmód helyeslése tartja össze őket. Egyes közösségekben - mint például abban, amely Somogy megyében a Krisna-völgyet műveli - a vallási kötődés az elsődleges összetartó erő. De ez nem jelenti azt, hogy ne vennének részt a gazdasági életben, kutatásban és ismeretterjesztésben, mint ezt a http://okovolgy.hu/ weblap is bizonyítja. „Az ökofalu-alapítási mozgalom talán a legjobb módszer a világpiactól való függés ellen. Szerte a Földön az emberek építik a közösségeiket, amelyek révén igyekeznek megszabadulni a mai kor szennyezésétől, a versengéstől és az erőszaktól. Sok közösség a megújuló energiaforrásokra építve arra törekszik, hogy sokkal együttműködőbb helyi gazdaságokat fejlesszenek ki. Az Ökofalu Hálózat (Global Eco-village Network) összekapcsolja a hasonló közösségeket." (Norberg-Hodge 1997, Magyar Szemle, Online)

           „A természeti ökoszisztémák rohamos összeomlása és a drasztikus, negatív visszahatások (például az ózonlyuk vagy a globális klímaváltozás) rá fogják kényszeríteni az emberiséget a természet iránti önzetlenségre - persze iszonyatos szenvedések árán. A nem antropocentrikus világszemléletek (például a buddhizmus vagy a taoizmus) alkalmasak arra, hogy a természet és az ember kapcsolatát ne hierarchikusan, hanem mellérendelten szemléljék. Ez azonban nem jelenti az emberi specifikum tagadását. Önmagunkat sajátos létezőnek kell tekintenünk, és el kell ismernünk a természeti létezők másságát. A természetnek ontológiai elsőbbsége van az emberrel szemben. Ez azt jelenti, hogy a természet létezhet ember, de megfordítva nem: az ember nem maradhat fönn a természet nélkül." (Zsolnai 2001, 15. oldal)

 

Oldal: Messoökonómia
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat