A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu[1] miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada[2] buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel.” (Wikipédia: Buddhista gazdaság) Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

 

„E. F. Schumacher Németországban született 1911-ben. 1930-ban ment Angliába, ahol kapcsolatba került John Maynard Keynesszel. A második világháború után Schumacher kormánytanácsadóként dolgozott Indiában és Burmában. Angliába visszatérvén a National Coal Board közgazdász-szakértője lett. Számos progresszív gazdasági vállalkozás és technológiai kísérlet beindítása fűződik a nevéhez. 1977-ben hunyt el.” (Zsolnai 2001, 49. oldal) 1991-ben az ő nevével hozták létre az angliai Schumacher College-t, azzal a céllal, hogy segítse a résztvevőket annak tudatára ébredni, amit Leonard Elmhirst „a teljes élet”-nek (the abundant life) nevez. Fennállásának röpke néhány éve alatt a Schumacher College-ben az alternatív-környezetvédő mozgalom és az ökofilozófia számos jeles személyisége fordult meg, mint például: James Lovelock, Fritjof Capra, Vandana Shiva, Bill Mollison, Teddy Goldsmith, Arne Naess és Helena Norberg-Hodge.

 

          Mint az a fenti idézetben is olvasható, szinte kizárólagosan Schumacher és a követői, valamint a Theravada buddhista írók használták a „buddhista közgazdaságtan” kifejezést. Ennek vélhetően az az oka, hogy nem minden gyakorló buddhista közelíti a közgazdaságtant tudományos céllal, metaökonómiai szemszögből, többségük csak arra törekszik, hogy a dolgokat és a folyamatokat olyannak lássa, amilyenek azok a valóságban. Számukra természetes, hogy Buddha tanításait az élet minden területén – így a közgazdaságtanban is – kövessék és betartsák.

 

[1] U Nu, vagy más néven Thakin Nu (1907–1995). Ő volt Burma első miniszterelnöke az 1947-es alkotmány után.

[2] Jelentése: „Öregek Útja”. Ez a páli buddhizmus egyik irányzata, mely napjainkban a dél-ázsiai országokban (Srí Lanka, Burma, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz) honos.

 

Oldal: E. F. Schumacher
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat