Bár az élet minden területén - ez alól nem kivétel gazdasági környezet sem - vágyunk az állandóságra, de be kell látnunk azt, hogy csak egy állandóság létezik, az pedig a változás. E változás alól e honlap szerkesztője sem vonhatja ki magát, így a honlap is folyamatosan változni fog. Ha felmerül benned bármilyen észrevétel, vélemény, vagy kritika a témával, vagy a honlappal kapcsolatban, akkor írd meg nekem kérlek a vajrashunya@gmail.com címre, és én reagálni fogok rá. E honlap létrejöttéhez az a meggyőződés vezetett, hogy közös érdekünk a mainstream gazdasági elméletek mellett, más alternatív gondolatok elérhetővé tétele is.

            Napjainkban mind szélesebb körben vitatott az az ellentmondás, mely - számos közgazdász szerint - egyfelől a fenntartható növekedés, másfelől a Föld véges erőforrásai között feszül. A probléma megoldására született javaslatok egyike az, hogy a buddhizmus által (is) követett elvek figyelembevételével ésszerűsítsük a gazdálkodás, gazdasági együttműködés etikáját. Mivel mára külföldön és hazánkban is egyre elfogadottabb a buddhista közgazdaságtan kifejezés - bár én nem találom szerencsésnek a kifejezést - ezért én is innen közelítem meg a kérdéskört.

           A buddhista közgazdaságtant, mint ökológiai, ökonómiai és etikai rendszert mutatom be, két - olykor egymást átfedő - megközelítési mód révén. Az első az intellektuális, nyugaton inkább ismert mód Buddha tanításait vetíti a közgazdaságtanra. A másik az, amikor gyakorló buddhisták értelmezik a közgazdaságtanban felmerülő kérdéseket. Ki szeretnék térni olyan álláspontok és tevékenységek bemutatására is, melyek vagy olyan buddhisták által születtek, akik nem hivatkoznak a buddhizmusra és nem használják a buddhista közgazdaságtan kifejezést, vagy nem buddhisták, de az útkeresésük összhangban vannak szerintem a Dharmával.

            Hosszú történelmi folyamat nyomán vált mind erőteljesebbé az a nézet, hogy az egyéneket a birtokuk vagy a birtoklásuk alapján ítélik meg, az egyének pedig a birtokolt dolgaik alapján határozzák meg magukat. „A Nobel-díjas amerikai közgazdász Thomas Shelling a közgazdaságtant (economics) az önzés tudományának (ego-nomics) aposztrofálta. Valóban, a nyugati gazdasági világkép az önérdek körül forog, az emberek vágyait minél jobban kielégítő mechanizmusokat propagál." (Zsolnai 2008, IPM) Ez elidegenedést kelt, egyszersmind környezeti károkat is okoz. Az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) 1990. évi első jelentésének megállapítása: „Egy nemzet igazi vagyonát az emberek jelentik. A fejlesztés (fejlődés) alapvető célja az emberek hosszú, egészséges és alkotó életét lehetővé tevő környezet megteremtése. Erről az egyszerű igazságról azonban gyakran megfeledkeznek az árufelhalmozás és a pénzbeli gazdagodás közvetlen előtérbe helyezése során." Ebben a buddhista erkölcs több tanításának figyelembevétele épp azért hozhat változást, mert az anyagi igények mérséklésére és a környezet védelmére int. Az angol közgazdász E. F. Schumacher, a thai buddhista szerzetes P. A. Payutto és követőik mára a buddhista közgazdaságtant egy alternatív gazdasági világképpé fejlesztették.  

 

Oldal: Nyitó oldal
BUDDHIZMUS és/vagy KÖZGAZDASÁGTAN - © 2008 - 2024 - buddhista-kozgazdasagtan.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat